“Kitaláltam és attól kezdve van”
(Biorobot)
Én, a megrögzött minimalista, aki hajlamos külföldre is csupán egy övtáskával elrepülni, szokatlanul nehéz csomaggal vágok most neki az útnak.
Hátamon egy kis hátizsák. Ez könnyű.
A fejemben kavarognak a gondolatok. Ezek már nehezebbek. Tele vannak emlékekkel, aggodalommal és törékeny reménnyel.
A legnehezebb mégis az a teher, amelyet nem cipelhetek, mert nem az enyém.
A legjobb barátomé. Akivel annyiszor koptattuk együtt ezt a mesés angol vidéket és csodáltuk a körülöttünk megelevenedő élő történelmet, hogy közben észrevétlenül megíródott a mi saját történetünk is.
Ezért Anglia. És ezért a zarándokút. Neki. Érte. És a folytatásért.
Leave a Reply